HOME INDEX
ELÉJÜK ÁLLÍTALAK TÉGED MINT A VISSZAUTASÍTÁS JELÉT


1991. január 18.

Születésnapomra szóló üzenet:

Béke legyen veled! Isteni Szívem bátorságot önt beléd, hogy félelem nélkül haladj! Az Atya nagylelkű. Helyezd belém bizalmadat! Bízzál bennem, kis gyermekem! Elárasztalak vigasztalással 1 Próbára tettelek. Engedd, hogy időnként próbára tegyelek! Akkor se csüggedj Vassula, ha minden elveszettnek látszik! Egyengetni fogom utadat, de egyúttal eléjük állítalak téged mint a visszautasítás jelét, mint az egység visszautasításának jelét. Hiányzik belőlük az őszinteség, hogyan tudnák áthidalni a köztük lévő különbséget?

Uram, arra utalsz, hogy végül visszautasítják üzeneteidet?

Nem. Az én üzeneteim nélküled is elterjednek a maguk útján, de téged mindenfelől bántalmak fognak érni. Meg fogom engedni, hogy üldözőid tisztátalan keze megüssön téged, és nyíltan bántalmazzanak. Meg fogom engedni, hogy ellentmondjanak neked... és úgy fognak rád támadni mint a varjak, amint tönkreteszik a vetést. Szemükben te leszel a vesztes, mert szembetűnőek lesznek a rajtad ütött sebek. E sebeket, leányom az enyéim ütik rajtad, az én házamban. Káin követői sebesítenek meg téged. Meg fogom engedni nekik, hogy egy ártatlan gyermeket verjenek, de örömük gyászra fordul. Igen, vesztesnek látszol majd Vassulám, de nem tűntem-e én is vesztesnek? Úgy látszott, mintha eltévesztettem volna küldetésemet, a világ szemében úgy tűnt, mintha én lettem volna minden idők legnagyobb vesztese. Jel vagy számukra, amely kérdéseket fakaszt és vitákat kelt. Nincs szándékomban elvenni bátorságodat, Vassula, még akkor sem, amikor közülük némelyek megpróbálják megakadályozni üzenetem terjedését a nép körében. Vassulám, légy olyan szilárd, mint a szikla!

Uram, ha így "összetörnek", ahogy most tudomásomra hoztad, ha szinte halálra sebzik lelkemet, hogyan tudnék szilárdan állva maradni?

Meg fognak gyötörni, de én, az Úr, melletted fogok állni, és az én erőm lesz a te erőd. Jöjj, ne félj! Tégy tanúságot mellettem!


1 mivel az elmúlt napokban nem éreztem közelemben Istent, és nem láttam Őt, úgy éreztem, mintha elhagyott volna, és szomorú voltam.

previous index next