HOME INDEX
ÚGY JÖVÖK EL, MINT A TOLVAJ


Újra Svájcban, 1988. július 25.

Jézus.

Én vagyok. Tanítsd meg gyermekeimet azokra az imákra, amelyeket adtam neked.


A három imára, Uram?

Pontosan. Kedves, szenteld magad teljesen nekem! Az én szándékaimat keresd, és engem dicsőíts!


A Te segítségeddel, Uram.

Tőlem függj! Én mindvégig vezetni foglak, és kellő időben minden megvalósul. Műveim hasonlóak egy szőlőtőhöz. Éppúgy kivirágzik és gyümölcsöt hoz a megfelelő időben, mint ahogy a szőlőtő is meghozza gyümölcsét a megfelelő időben. Viseld el kedvemért a nehézségeket, amelyek körülvesznek téged, és hagyatkozz rám, a te Istenedre! Ne veszítsd el bizalmadat! A te korszakod pusztaság; ne hagyd, hogy ez a szárazság téged is elhervasszon, gyermekem. Bíznod kell bennem! Nem én keltettelek fel a halottak közül?

Én magam vagyok a Világosság és az Élet. Engedd meg, hogy időről időre próbára tegyelek! Engedd meg, hogy vakhitben vezesselek! Engedd meg, hogy próbára tegyem és megnöveljem irántam való szeretetedet! Légy a Világosság gyermeke, élj az én Világosságomban! Én vagyok a világ Világossága, aki megszépít téged. Maradj hűséges hozzám!

Közeledik az én napom! Úgy jövök el, mint a tolvaj, váratlanul, anélkül, hogy figyelmeztetnélek. Jeruzsálem! Elárultál engem, Uradat, és szíved közepében maga a gonosz vert gyökeret. Igen Jeruzsálem, a te bensődben található a lándzsa hegye; árulás és eretnekség szivárgott beléd. Hogyan gondolhattad, hogy nem veszem észre gonoszságodat! Váratlanul jövök hozzád, hogy megdöntselek. Közvetlenül ajtódban állok, villámként fogok lecsapni rád, és megsemmisítelek. Ellenfelem hatalmát választottad, nem az én kegyelmemet. A Gonoszságot választottad a fekete vadállatra támaszkodva, és nem a Világosságot. Eljövök, és saját kezemmel borítom föl székeiteket, legyőzök minden gonosztevőt, aki eltorlaszolja az Igazsághoz vezető utat. Jeruzsálem! Megpróbáltatásaid éppen hogy megkezdődtek, tüzemben akarlak megmosni és megtisztítani. Ki akarom irtani és ki akarom égetni gonosz gyökereidet, és azokat a tanokat, amelyek Testemet bemocskolták. Pásztorodat 1 már nem akarod többé. Hiúságtól, engedetlenségtől és széthúzástól ittasan hogyan gondolhatod, hogy képes vagy fennmaradni? Engedetlenségeddel kiéheztetted bárányaimat, mivel saját céljaidat keresed, nem az enyémet. Jeruzsálem! Olyan sok szomorúságot okozol nekem! Mennyire vágyódtam mindig arra, hogy egyesítselek és egybegyűjtselek benneteket gyermekeim, ahogy a tyúk gyűjti szárnya alá csibéit és védi meg őket; de ti visszautasítottátok... Nem szűnt meg véres könnyeket ontani szemem és Szent Édesanyátok szeme, mivel-oly sok igazságtalanságot látok saját házamban . Örökkétartó szeretettel szerettelek benneteket, mégis elárultak és megsebeztek saját barátaim... Irgalmam nagy, és hajlandó vagyok nektek teljesen megbocsátani. Nem tekintem Sebeimet, hajlandó vagyok elfelejteni bűneiteket. Vassula, szakadatlanul korbácsolnak, keserves szenvedésem ellenére mégis kész vagyok megbocsátani nekik és feledni... Jöjj gyermekem, maradj Szentséges Szívemben! A Szeretet szeretetre szomjazik. 2

Pihenjünk. Veled vagyok. Imádkozz azokért a lelkekért, akik visszautasítanak engem, enyhítsd szenvedésemet azáltal, hogy szeretsz! Légy Istened, a te Abbád tetszésére! Jöjj, mi ketten?


Igen Abba. 3

Vassula, érezz részvétet testvéreid iránt! Érezz részvétet bukásaik és vakságuk iránt! Imádkozz értük!


1 II. János Pál pápát
2 Jézus ajka olyan száraz volt, mint a pergamen.
3 Ismét nagyon elérzékenyültem, és elteltem részvéttel Atyánk iránt, akit visszautasítanak.

previous index next