HOME INDEX
OLTÁROMMÁ TESZLEK

1987. március 22.

A kiegyensúlyozottságot szeretem. Nyugodtan fogsz dolgozni, nem sietve.Visszajöttem a könyvemmel.

Mi van ebben a könyvben?

Bizonyos lelkek nevétírtam ebbe a könyvbe, azokét, akiknek fel kell éleszteniük lángomat, a szeretetlángot. Kérlek olvasd ott, ahol mutatom.

Igen, Uram, bánkódtam e kis könyv miatt, amelyet nem tudtam elolvasni.

Tudom.

Most látom. Kötése puha és arany?

Igen. A kötése arany, tekints bele és olvasd: "Oltárommá teszlek, amelyre Szívem égő kívánságait helyezem. Lángom élni fog benned. Meríts Szívemből, és töltsd meg vele szívedet! Én, az Úr, fogom lángomat mindörökre égve tartani."

Megcsókolod most a könyvemet, leányom?

(Megtettem. Volt egy kérdésem...)

Válaszolok rá. Ez egy lelki vezetés választott lelkeim számára. Most megtudtad.

(Később elborított a bizonytalanság és a kétely hulláma.)

Vassula, ne félj, én vagyok az, Jézus, figyelj kedves! Minden ilyen lelki vezetés szenvedéssel is jár. A tiédben a bizonytalanság okozza a szenvedést. Hiszen megmondtam, hogy a szenvedés tisztítja meg lelkedet! Fogadd el, és engedd, hogy szabadon cselekedjem azt, ami számodra a legjobb. Engedd, hogy munkálkodjam benned, akarod?

Igen, akarom, akkor, ha Te vagy az, Jézus.

Jézus vagyok, Megváltód. Együtt szenvedünk, együtt küzdünk. Támaszkodj rám, jöjj, menjünk és olvassunk együtt!

Később:
Itt vagyok. Értem élj, dicsőíts engem szereteteddel. Jöjj, minden énértem, a béke és a szeretet érdekében történik. Soha ne tagadj meg! A gonosz újra és újra megpróbál beavatkozni, hogy tervemet megakadályozza, de én győzni fogok! Bízzál bennem!

De Uram, panaszkodhatnék Neked bizonyos dolgok miatt?

Nekem nyugodtan, Vassula.

Azt szeretném elmondani Neked, hogy mi zavar engem. Valószínűleg minden, amit mondok, vagy gondolok, az rossz, és így bármit fogok tenni, az is rossz lesz. Nincs igazi támaszom. Ezen azt értem, hogy egyszerűen csak leírom az üzeneteket, amelyeket Tőled kapok. Mások is valószínűleg így voltak ezzel, mint én: Másoknak is adtál lelki vezetést, vagy üzenetet. Csakhogy ezek a személyek többnyire kolostorban, vagy szerzetes közösségben voltak. Szerzetesek, papok, püspökök vették őket körül. Amikor ilyen természetfeletti élményben részesültek, olyankor gondosan felügyeltek rájuk, és figyelemmel kísérték őket. Tehát könnyű volt az írásokat átadniuk a feletteseknek és rajtuk keresztül a püspöknek, majd a pápának. Mindannyian elfogadták, hogy Tőled való. Lehet, hogy tévedek, de azt hiszem, hogy könnyebb volt elfogadniuk attól, aki az ő köreikhez tartozott, akit jól ismertek. így aztán kiadták az írást vagy legalábbis egy részét. Kiadták és megkapták a jóváhagyást 1 Ezzel szemben itt vagyok én! Felkerestem papokat. Történetesen katolikusokat. Nekem, a keresztség szerint görög orthodox vallásúnak, nem számított, hova tartoznak. Akkor sem válogattam volna, ha én katolikus vagyok, a papok pedig protestánsok. Mindannyian keresztények vagyunk. Most már több pap is tud az üzenetről. Véleményük úgy különbözik egymástól, mint az éjszaka a nappaltól.
Egyikük mind a mai napig azt állítja, hogy az ördögtől való. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy megszállott vagyok, mert valamely lélek tart megszállva. De én tudom, hogy Te vagy az, az én mindenható Istenem. Miután ez a pap egy keveset elolvasott belőle, véleményt alkotott róla, amit soha nem is akar megváltoztatni. Ha egyszer majd rádöbben, hogy nem vagyok megszállott, azt fogja állítani, hogy mindez az én tudatalattim tevékenysége. Bármi lehet, csak Te nem.
Egy másik pap válasza ez volt: "Igen, folytasd az írást, mert isteni és Istentől való." Ő elhiszi tehát, hogy ez Isten szava, de túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy érdeklődjék iránta, és figyelemmel kísérje a "folytatást."
Ez az, ami megdöbbent engem. Ha elhiszi, hogy Isten az, aki az üzenetet adja, akkor miért nem foglalkozik vele többet, és miért nem próbálja megtudni, hogy mi az üzenet?
Egy harmadik papnak is beszámoltam az üzenetről. Kötelességtudóan végighallgatott, időnként órájára tekintett, azután azt mondta: "Ez jó, folytasd! Ez csodálatos, folytasd az írást!" Megkértem, hogy jöjjön el hamarosan újra, és beszéljünk róla. Sohasem láttam viszont.
Egy újabb papot is tájékoztattam, aki csak egy vagy két oldalt olvasott el, majd azt mondta: "Nem kívánok véleményt nyilvánítani, de mi, katolikusok, figyelmeztetést kaptunk, hogy a gonosz ilyen módon is munkálkodik. 2 Nem mondom, hogy ez az ördögtől van, csak azt, hogy óvatosságra intettek bennünket."
Rendben van, mondtam, de ha mindenki egyetért egy valamiben, mégpedig abban, hogy ez természetfeletti, akkor miért nem veszik komolyabban, hogy megértsék és tisztázzák? Ők végülis olyan emberek, akik Istent keresik!
Az első pap, aki azt mondta nekem, hogy ez az üzenet az ÖRDÖGTŐL való, még azt is hozzátette, hogy Isten valóban ad üzeneteket, és az egész világon sok-sok könyv van tele ilyen üzenetekkel, és hogy ez igen gyakori. Nagyon sok lelki vezetés érkezik természetfeletti úton, tehát ez elég általános, de leginkább az ő köreikben.
Volt olyan pap, aki azt mondta, hogy ezt a Szív isteni kinyilatkoztatásának nevezik, és az Istentől való. Ezután megadta nekem egy misztikus tanár címét, hogy keressem fel és beszéljek vele.
Tudom, hogy ha én is közéjük tartoznék, könnyebb dolgom lenne. Éppen ez a baj, hogy köreiken kívül esem, és megjelenésem is megütközést kelt.
Én vagyok az, Jézus. Vassula, támaszkodj rám, és pihenj meg!Nemzedék, ó nemzedék! ítélkeztél, még mielőtt egyetlen pillantást vetettél volna Szavamra! Látszólag dicsőítesz engem, de miközben védelmezel, akaratlanul is nevetségessé teszel! Vassula szeretlek, támaszkodj rám, kedves!

Uram, van itt még más is. Ha elmondom, vagy átadom Neked kételyeimet, szinte biztos vagyok benne, hogy megbántalak, mivel kételkedem. De, ha nem kételkedem, a lelki vezetés pedig nem Tőled való, akkor azzal sértelek meg, hogy elfogadom a vezetést. Tehát bármit teszek, megbántalak: akár hiszem, akár nem, hogy Te vagy az. Bármit gondolok, megbántalak,és ez elszomorít, mivel én akarok a legutolsó lenni, aki megbánt Téged! Emiatt is szenvedek.

Ó leányom, ne szomorkodj! Sose hidd, hogy szeretetből meg lehet bántani engem. Hiszen belőlem táplálkozol. Jézus vagyok, Jézus Krisztus. Az én Kenyeremmel táplálkozol, lélek! Ó kedves lélek, ne kínozd magad tovább! Higgy nekem kedves, és érezd, hogy szeretlek.

Bocsáss meg, hogy ilyen gyenge vagyok.

Mindent megbocsátok, érezd, mennyire szeretlek. Gyengeséged az, ami leginkább vonz engem, a te kimondhatatlan gyengeséged! Nyomorúságodra nincs kifejezés! Ó jöjj hozzám, ide a Szívem belsejébe! Hagyd, hogy lelked teljesen megsemmisüljön bennem! Légy az én mennyországom! Szeretlek. Fogadd békémet.


1 és így ezeknek a személyeknek könnyebb volt, mert a Szó súlyos is lehet.
2Lehet, de mennyi ideig? Amíg a tömegek vissza nem térnek Istenhez? Mert a tömegek már megindultak és ez a kezdet..

previous index next