NEVEM: SZERETET 1989. augusztus 24. Jézus? Én vagyok. Kicsim, egyetlen kedves pillantásod, egyetlen kis mosolyod is örömmel tölti el Szívemet! Később: Vassula áldj és dicsérj engem! Virágom, boldog vagy-e, hogy velem lehetsz? Tudj róla, hogy Nevemet ismét dicsőíteni fogják! Igen, Uram, boldog vagyok azzal, amit nekem adtál. Áldást hoznak nekünk a Te tetteid. Akkor, gyermekem, hirdesd az egész Földön Nevemet, hadd tudja meg mindenki, hogy az én Nevem: SZERETET! Uram, engedd meg, hogy felolvassam Neked Dávid zsoltárát: 1 Jahvét, a királyt dicsérő himnuszát. 2 Ezt a zsoltárt választottam, hogy felolvasd nekem. Olvasd Vassula, és tekints rám! Hallgatom. (Felolvastam az Úrnak a zsoltárt.) Jöjj, imádkozz, böjtölj, olvasd Szavamat, fogadj be a szentáldozásban, imádkozd a rózsafüzért, imádj engem! Mi ketten? Mindörökre. 1989. augusztus 24. Később, aznap éjjel: Uram, megpihennénk? Igen, pihenjünk meg, de csak egy feltétellel, hogy én a te szívedben pihenek, és te az én Szentséges Szívemben. 3 Igen Uram! Áldott légy Jézusom! Megáldalak, virágom. Jöjj! 1 találomra kinyitottam 2 Zsolt 145 3 Ez mosolyra indított és örömmel töltött el.