Isten kedvencei nem mentesek a problémáktól. A „HEGEDŰS A HÁZTETŐN” című filmben a zsidó családapa, a szép musical főszereplője, az orosz zsidók üldözésével kapcsolatban tréfásan így szól Istenhez: „Uram, tudom, hogy mi vagyunk kedvenc néped, de nem lennél szíves egy ideig most más népet is kedvelni?” Lourdes-i Szent Bernadette jobban szerette volna, ha egy másik lány lett volna a látnok őhelyette. Bernadette evvel megerősítette a főnök-anya véleményét, aki sohasem hitt a tanulatlan Bernadette-nek, és aki úgy gondolta, ha Isten és a Szűzanya valakit kiválaszt, annak olyannak kell lennie, amilyen ő, aki egész életében kolostorban, önzetlen átadottságban és önfeláldozásban élt.

   Az Újszövetség leírja, miként dicséri Jézus a pogány, nem zsidó századost, aki beteg szolgája számára kér segítséget tőle. A százados szavai: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj…” örök érvényt szereztek és méltók arra, hogy minden szentmisében megismételjük őket. Isten választottjai között látjuk Mária Magdolnát is, aki az apostolok apostola lett. Miért ne szólíthatna meg tehát  Isten napjainkban is egy nem katolikus asszonyt  (aki azonban nagyon hűséges a pápához, és komolyan hiszi mindazt, amit a katolikusoknak hinniük kell, különösen az Oltáriszentséggel kapcsolatban, és aki a Boldogságos Szűzanyához a katolikusoknál is mélyebben ragaszkodik), akinek megkérdőjelezik házasságát, természetesen nem olyan értelemben, mint a szamaritánus asszonyét, akit Jézus kitüntetett bizalmával és akivel délidőben beszélt Jákob kútjánál?

   Ugyanilyen krisztusi nyitottságot mutatott Joseph Ratzinger bíboros is, amikor megindította Vassula Rydén asszony ügyének felülvizsgálatát. A jóságos bíboros öt kérdést intézett Vassulához Prospero Grech atya, a Hittani Kongregáció tanácsadója által, hogy tisztázható legyen néhány probléma, amelyeket a Közlemény vetett fel 1995-ben az „Igaz élet Istenben” üzenettel és Vassulának ehhez fűződő tevékenységével kapcsolatban (lásd a 2002. április 4-én kelt levelet). Vassula válaszai hathatósan fogják segíteni a „hitetlen tamásokat” is, akiknek jogos az igényük arra, hogy kielégítő választ kapjanak.

   Sokakat meg fog nyugtatni, ha megtudják, hogy a Hittani Kongregáció 2003. április 7-én levelet küldött a Püspökkari Konferenciák elnökeinek, amelyben Ratzinger bíboros arra kéri őket, hogy adjanak felvilágosítást számára Vassula Rydénről és arról a hatásról, amit országukban a hívekre gyakorolt. A beérkezett válaszok közül öt ország, sajnálatos módon az én hazámat, a Fülöp-szigeteket is beleértve, negatív választ adott. Ratzinger bíboros fontosnak tartotta, hogy az említett országok püspökeit értesítse arról, hogy a Kongregáció felülvizsgálta Vassula Rydén ügyét és tisztázta azokat a fenntartásokat, amelyeket a Közlemény fogalmazott meg az „Igaz élet Istenben” üzenettel és Vassula házassági állapotával kapcsolatban. 2004. július 10-ki keltezésű levelének végén felsorolta a szóban forgó országokat.

   Ratzinger bíboros megbízta Joseph Augustine Di Noia O.P. atyát, a Hittani Kongregáció helyettes titkárát, hogy bocsássa Vassula rendelkezésére ennek a levélnek a másolatát, melynek alapján értesíthet mindenkit az ő ügyét tisztázó levélváltásról.

   Végtelenül boldog vagyok, hogy Ratzinger bíboros teljes összhangban cselekszik a Szentatyával, akinek a KERESZTÉNYEK EGYSÉGE iránt való nagy elkötelezettsége jelenti feltehetően élete értelmét és energiáját. Igen megható esemény volt, amikor a Szentatya Örményországban tett látogatásáról visszatérve átadta a Szinódus számára az örmény orthodox pátriárka ajándékát, egy értékes lámpást, amelyen a keresztények egységéért szóló ima olvasható.

   Nem számít, milyen volt Vassula Rydén múltja, ő is Isten eszköze lehet, sőt már azzá is vált, hogy megvalósítsa Isten álmát, a Szentatya álmát, az Egyház álmát, ami a harmadik évezred első éveinek legnagyobb eseményévé válhat: KRISZTUS VALAMENNYI TANÍTVÁNYÁNAK EGYSÉGÉT! Az ilyen embernek, mint Vassula, aki a Szentatyával együtt szenved a keresztény egységért, bátorításra, megértésre és imára van szüksége. Ezt szívesen megadom neki csatlakozva a Szentatyához, Ratzinger bíboroshoz és a sok ismeretlen lélekhez, akik őszintén kívánják a kereszténység megújulását, az evangelizációba helyezett megújult bizalmat és valamennyi keresztény testvér egységét. Segítsen minket a Boldogságos Szűz Mária, hogy megerősödjünk az IGAZ ÉLETBEN, ISTENBEN!



Ramón C. Argüelles érsek
2004. szeptember 30-án,
Lisieux-i Szent Teréz,
a missziók védőszentje halálának
107. évfordulóján